Lezajlott a 16. Csabai Kolbászfesztivál… Minden évben még egy ok, hogy hazautazzak a szülővárosomba, Békéscsabára. Most mégis más szemmel jártam végig, mint eddig. Mióta közszemlére tettem a főzési, alkotási kedvemet, gasztronómiai érdeklődésemet, kötelességemnek is érzem, hogy beszámoljak Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb gasztronómiai rendezvénye által nyújtott ínyencségekről. Legalábbis, amelyek felkeltették az érdeklődésemet, vagy éppen rabul ejtettek.
A rendezvény 4 napon át tartott és 106 000 hazai és külföldi látogatót vonzott. A csabai kolbász készítését, és a disznótoros hagyományokat helyezi a középpontba. Az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági kiállítás a régió termékeit népszerűsíti, és egyre több kulináris élményt nyújtó újdonságokkal bővül évről évre. A Kistermelői sátor lehetőséget nyújt mindenki számára megkóstolni és beszerezni a különleges vékony és vastag kolbászokat. A Csaba Gyöngye elnevezésű borsátor Magyarország legjobb pincészeteinek és borainak bemutatkozásának ad helyet, valamint hungarikum pálinkák, sajtkülönlegességek is várják az érdeklődőket. A programsátrakat övező kis vásáros utcákon folyamatosan frissen sült disznótoros ételekkel, házi rétesekkel, lepényekkel, pálinkás standokkal találkozhatunk. Ide azért elkel egy jól megtömött pénztárca is. Évről évre tapasztalhatóak sajnos az árusok egekbe szökő árai. Esténként pedig kiváló koncertek alapozzák meg a hangulatot.
Az első nap feltérképeztem az egész területet, hogy hová is szeretnék biztosan visszatérni, és kíváncsiságomat kielégítve elegendő időt eltölteni. Második nap délelőttje a kolbásztöltő versenyről szól. Amiért biztosan érdemes ellátogatni, az EZ a program! Ebben az évben majd 600 csapat mérte össze tudását és féltve őrzött receptjét pálinkagőzös hangulatban. Élőzenekarok adták hozzá a talpalávalót, akár az asztaltáncokhoz is.
A vasárnapi fesztivál napot azzal töltöttem, hogy belevetettem magam a forgatagba és mindent, amit meg akartam ízlelni, felkutattam.
Mivel beharangozták a rendezvény attrakciójaként a szilvalekváros vékonykolbászt, ezért az első utam oda vezetett. A 3. nap kevesebb lelkesedés érződik a Békési Házikolbász standjánál. Alig vártam, hogy valami különleges ízélmény érjen. Sajnos elmaradt. Semmiképpen nem mondanám, hogy nem finom. Édeskés lángolt kolbász, nagyon enyhe csípősséggel. Ők úgy jellemezték, aki szereti a sósat az édessel, az szeretni fogja. Nos én a csokit ropival kedvelők táborába tartozom, mégsem nyitottam a pénztárcámat, hogy mindenképpen hozzak haza belőle. A receptúra szerint a hagyományos fűszerezésű kolbászhús mellé 10 % (a viszont méltán híres!) békési szilvalekvárt kevernek. Koprodukciónak igazán jó ötletnek tartottam.
Ezután következett az egyik kedvenc standom a Keserédes Csokoládé Manufakturáé. A különleges táblacsokoládéjuk mellett a fesztiválhoz illően csoki kolbásszal érkeztek. A csemege ,,kolbászt" narancspürével koronázták meg, míg az enyhén csípős ,,kolbászt" pedig az általam is imádott gyömbér-chili párossal. Mindegyikből vásárolnom kellett. Harmadik verziójuk szilvapálinkás volt, és bár szinte el is fogyott mind, belőlem nem váltott ki különösebb rajongást.
A sok szilva után már vágytam valami igazán ínyenc dologra. Ekkor ért el a fülemhez a szarvasgombás kolbász dícsérete… Fel is kerestem az Aranyszarvast. A standnál lévő hölgy igazán kedvesen szolgált ki (sok standnál érezhető volt a 3. nap fáradtsága, kedvetlensége). Felüdülés volt számomra. Kértem is a kóstoló szeleteket, és alig vártam, hogy megízleljem. Már messziről érezhető volt a jellegzetes illata, és azok az icurka -picurka szarvasgomba részecskék megadták a várt csodát. Francia, olasz szalámihoz hasonlít. Válogatott sertéshússal, nyári szarvasgombával, és szinte semmi egyéb fűszer felhasználásával, nagyon kevés füstöléssel, majd különleges, szikkasztásos eljárással készül. Igazán pikáns kolbászkülönlegesség.
Felkerestem a másik szarvasgombás céget is a Gourmand Company standját, hátha rendelkeznek hasonló termékkel. Rájuk más felhasználás volt a jellemző, és más ínyencségeket tudtak bemutatni. Szarvasgombás vajukat szívesen kenegetném reggelente a pirítósomra, mégis inkább a chutney-jaikat (diós-mazsolás, szilva, barack, paradicsom, alma) emelném ki, amelyek álom finomak! ,,Édes, de nem lekvár, fűszeres és gyakran égetően csípős, de nem ételízesítő, ám túl tömény ahhoz is, hogy köretként, főzelékként egyszerre nagyobb mennyiségben fogyasszunk belőle. Nem olyan híg, mint egy mártás; darabos, nem pedig krémszerű, mint egy püré.” Kiváló kísérője a húsoknak, akár vadról, akár marháról, vagy éppen semleges csirkéről van szó. A szakácsuk az indiai konyha nagy ismerője, aki kicsit finomított az eredeti recepteken a csípősséget illetően. Amivel viszont hazatértem, az a szarvasgomba kaviárjuk. Darabolt gomba olajban. Nagyon nagy sikere van, mert ínyencséget csempészhetünk vele a konyhánkba és mindezt megfizethető áron.
A cikkem végére hagytam a Góbé vállalkozást, amely székely összefogás eredményeként jött létre. Alternatívát kíván mutatni a székelyföldi termelőknek, kereskedőknek. Lehetőségüknek megfelelően színezék- és tartósítószer-mentes, házias ízvilággal és nagyobbrészt manufaktúrás termelési feltételekkel készülnek a termékeik. Hagyományaik továbbítása érdekében és munkateremtéssel falvakat élesztettek újjá ezzel a közös összefogással. Filozófiájuk: helyi termelőktől – helyi kereskedővel – helyi embereknek. A cég terjeszkedik már Magyarországra, eddig Debrecenbe és Egerbe jutottak el. Szeretnék, ha a külföldiek is rákapnának a házias ízeikre, ezért igyekeznek ilyen gasztronómiai fesztiválokon részt venni. Viszont vallják, a székelyföldi ízeket székelyföldön élvezzük, ezért látogassunk el hozzájuk. Széleskörű a termékpalettájuk: tejtermékek, pékáru, hentesáru, ital, szárazélelmiszer, teák, édességek, stb. Mindent megkóstoltam, amit csak lehetett. Pityókás kenyér házi vajjal megkenve egész napra eltelítene, de tény, hogy igazán tartalmas ízekkel rendelkezik. A köményes sajtjuk volt számomra a legízletesebb, és a tubusos sajtkrémjeik össze sem hasonlítható az itthon kaphatóakkal. Érezhetően SAJTból készülnek, finom fűszerekkel megspékelve. Aztán jöttek a szörpök, lekvárok, na meg a házi csokoládé! Hoztam belőle a barátaimnak, akiket a régi karamellre emlékeztette, bár mégis puha, mint egy tejcsoki. Az egészséges életmódot tekintve ezek a termékek, azon kívül, hogy adalékanyagmentességre törekednek, a magas a zsírtartalmuk és cukortartalmuk miatt nem kedvezőek. Ha viszont tudjuk tartani a mértéket igazán tartalmas ízekkel kényeztethetjük magunkat. Jó lenne hasonló kezdeményezéseket látni itthon is. Bár az a tapasztalatom egyre több a jó kézműves termék nálunk is.
Kolbászt nem vásároltam, hiszen csabai családi kötelékeim által mindig van itthon, valamint mindenki a sajátját is tartja az Igazinak. ;)
Minden korosztálynak ajánlom a fesztivált. Ha valaki a disznótoros ételsort akarja végigenni, vagy ha más különlegességekre vágyik, mint én. Ha csak a fergeteges hangulat sodrását akarja élvezni..., de egyszer mindenkinek el kell mennie. Jövőre szeretnék a barátaimmal részt venni a kolbásztöltő versenyen. Nem is a titkos receptúránk miatt, hanem a kihagyhatatlan hangulata miatt. Hiszen nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel! Azért bízom a receptünkben is!
A fesztiválon készített fényképek megtekinthető a facebook oldalamon.
Hmm... egy finom koktélt? Ha ötletet szeretnél meríteni, hogy milyen italt tálalj a választott fogásodhoz, itt biztosan rálelsz a megfelelő választásra!
